Mózes lelki tisztulása, vagyis a teljes egészével tiszta élő lélekké, igaz lélekké, igaz emberré válása negyven évig tartott. A Jézusnál, és már Őelőtte másnál is megfigyelhetett negyven nap alatt viszont még a mai ember sem lehet képes teljesen és tökéletesen megtisztulni, hacsak ebben nem személyesen Isten segíti őt, mert ez esetben negyven napon belül akarja az embert végül már teljesen is megtisztítani.

Jézusnak jelen miénkkel azonos minőségű földi teste Isten teljes „dicsőségétől” (azaz Isten tudatos szeretete és értelme teljessége ragyogásától) negyven földi nap alatt lett teljesen és tökéletesen tisztává, és az Ővele tehát így valóban egy és azonossá lett jézusi, azaz földi emberalakra hasonlító „mennyei testével” aztán Ő  már Isten által felemelkedhetett közvetlenül Isten mellé az igaz valóságba, ahonnét bűntelen, azaz ártatlan, Istent és a mennyet előtte még soha el nem hagyott szerető  isteni lényként idejött, és megtestesült, hogy közöttük élve segítsen az embereken, az Istennek emberi  lelkein, és a szintén Isten teremténye „Föld” nevet kapott élőlényen is.

A jelen életnek, a szilárd látszatú anyagi életnek is valójában az célja, hogy megtapasztaljuk egy eredetitől már teljesen is más nézőponton (a legsűrűbb anyagon) keresztül, hogy Ki és Mi Isten az Ő egész Teljességével egyetemben, és, hogy mi magunk is kik és mik vagyunk, és, hogy mindennek a megtapasztalása is csak az elmúlhatatlan  örömünkre és boldogságunkra legyen. A szilárd anyagi életnek, de az ennél sokkal finomabb anyagi minőségű, azaz szintén dimenzionális (kettős lényegű) életállapotoknak sem lehetne tehát az a célja, hogy mi, isteni tudatok minél több és jobb tárgyi dolgokat (mulandó minőséget) gyűjtögessünk magunk köré (mintegy sokrétegű „felsőruházatunkként” , azaz a hús-vér testünkön túli, szintén tisztán anyagi formai, vagy még anyagiból is álló megnyilvánulásunkként is), és, hogy ezen tárgyi dolgoknak birtoklásától és élvezetétől legyünk örömmel és boldogsággal teljesek is, merthogy ezzel éppen, hogy elvétjük a valóságos célt, vagyis ettől igazán még csak boldogok sem fogunk lenni, a végkifejlete ennek ugyanis pontosan, hogy a valódi (örök) boldogságnak (is) az ellentéte, a teljes boldogtalanságunk lesz. Így tehát nem igazak (nem Isten igazai, Istennek nem a szentjei) leszünk, hanem igaztalanok, azaz már teljességgel is istentelenek, amivel pedig akár még teljesen is megszűnhet lenni a lelki személyiségünk, vagyis a tudatos szellemi (azaz isteni) tudat mivoltunk. A testünkre aggatott, rákent, belenyomott, és magunk köré gyűjtött hamis csillogású tárgyi dolgoktól is megszűnünk tehát Istennek ragyogó „csillagai” lenni, aki isteni lelkek már csak Isten ragyogó világosságát (szellemi és lelki „fényét”) árasztják magukból mindig és minden körülmények között.  Hamis fényt így tehát inkább fogunk magunkban hordozni, és azt magunkból sugározni, vagy akár árasztani is, vagyis akár még a teljes egészünkkel is mulandó fénylényekké, energialényekké változhatunk az Igaz „Fénynek” ragyogó tisztaságú lényeiből, vagyis a Valóságos Istennek teljességgel anyagtalan, azaz teljesen tiszta és örök lelkeiből, valóságos lelkeiből.

Drága barátom, valójában mindenki örökösen örök életre, és Isten-fiaságra hivatott, aki emberként születik meg a Földön. Te is erre vagy hivatva, és nem pedig hamis ragyogásra. Ismerd meg magadat teljesen is, és aztán nézz körül. "A világ tele van születő csillagokkal. Az egyik szikrázó csillag te magad vagy. Téged is, akár a többi csillagot, egy szép fény ölel körül. Ő a te utad, melynek különböző lépcsőit járod." (Hioszi Tatiosz) Isten áldjon, világítsa be, és vezesse utadat Hozzá.  Krisztus isteni kegyelme áradjon rád, és világítsa be napjaidat is.

Isten akarata az élő és igaz szeretet, az élő igazság, és élő tökéletesség az „embernek” elnevezett teremtménye vonatkozásában is. Aki ember nem erre törekszik, az a tudatos „életfa” (itt eszközként használt egóval is élhető szellemi lelki életszemélyiség) mivoltát maga vágja ki, Istennek mérhetetlen nagy sajnálatára, merthogy az ember az Őtőle kapott szabad akarata révén választhatja akár még ezt is, még bizony Isten sorozatos figyelmeztetései ellenére is, hogy ezt  azért mégse tegye meg magával (azaz önmagában a tisztán szellemi minőségű életszemélyiségével), hanem inkább kövesse állhatatosan az Ő cselekedeteit, legfőképpen az Ő szeretését, mint azt itt Jézus fia a legkiválóbban, és más fiai is bemutatták, és mutatják be ma is. Így lesz ugyanis az ember ezúttal már örökösen is olyan, mint amilyen Isten a Szeretet. Drága testvérem és barátom, te is igyekezzél már csak olyan lenni, és legyél is olyan, mint amilyen Ő, a mindenkit és mindent egyaránt csak szerető Isten.