Istent teljesen is megérteni addig nem fogjuk tudni, míg magunk is nem már mindig csak az isteni jót cselekedve, vagyis már csak Őszerinte fogunk élni. Újra teljesen tiszta isteni tudatosság (tiszta tudatos szellemi lélek) csakis tehát az lehet,

Az Igaz Istent, Aki felé a jelen anyagi létállapotából mindenkinek törekednie kellene, soha nem szabadna magunkon kívülre helyeznünk, mert akkor csak eltéveszteni tudhatjuk a valódi célunkat. Az anyagi létállapotából szabadulása lehetősége azonban minden emberi léleknek minden pillanatban fennáll,

Úgy kellene itt is élnünk, hogy a testben töltött életünk minden pillanatában közvetlen kapcsolatban legyünk az Igaz Istennel. Amire ugyanis a jelen életünkben a legnagyobb szükségünk van, az az Istennel való közvetlen kapcsolatunk helyreállítása.

Az Örök Isten a Legfelsőbb Léleknek, avagy Legfelsőbb Tudatnak, Legfőbb Tökéletesnek is nevezhető Abszolút Lény, semmi itt „relatívnak” mondott anyagnak és anyaginak, azaz semmi anyagi körülménynek nincsen, és még csak nem is lehet alávetve.

Még a jelen korban, a tudás korának nevezett korban is az Istentől és egymástól is különválasztódottság illúziójában élünk, és szintén szinte mindenki meg akarja menteni a világot is (tele van a világ ilyen héroszokkal, nagy „koponyákkal”, azaz világmegváltó nagy tárgyi elmékkel is),