A szellemi lelket mondhatjuk szellemi elmének, és szellemi tudatnak is, ez esetben a szellemit pedig isteninek is mondhatjuk, és annak kell értenünk is, és nem pedig anyagi szelleminek.

Az emberi többséget még ma is az állatokéhoz hasonló testük ösztönei uralják, csak, vagy többnyire csak tárgyi, avagy testi gondolataik, vágyaik, és testi érzelmeik vannak, amik szerint cselekszenek, és nem pedig a valóságos maguk, a közvetlenül az Istenéből való szellemi lelki önazonosságuk…

Nekünk, szellemi lelkeknek itt már csak, vagy inkább már csak érzék-kielégítéssel foglalkozni nem összeegyeztethető a tiszta lelki élettel, mert az nem a mulandó test életéről, hanem az örök fennállású szellemi lélek csupa öröm és boldogság teli életéről szól.

Előbb-utóbb mindenkinek rá kell jönnie, hogy a már csak az Istennel egy isteni szeretettel élés visz el végül is bennünket a teljes felébredéshez, megvilágosodáshoz, megszabadulásunkhoz, vagyis az Istenhez és isteniségünkhöz visszatérésünkhöz. A sötétségből, a szenvedésből és világából más kiút…