Most a földi és kozmikus értelem emberei (az „univerzum” isten hívei) megpróbálják meggyengíteni az emberek valóságos szellemi előrehaladását, vagyis az ember valóságos szellem és lélek mivolta eddigi itteni fejlődése béli eredményeit végül már lenullázni is
Mostanra már a médiákban is világosan megfigyelhető, hogy a mai korban már nem is csak az elvilágiasodott vallások a maguk önjelölt vallási és szellemi vezetőikkel, hanem már a tudós asztrológusok, mágusok, táltosok, jósok, boszorkányok, auralátók, és a szó szerint „mást” (mint a valósággal igazat) ”tisztán” látók, tudók, és érzők, csakra reparálók, lélek, szellem, és természet gyógyászok, „energetizálók”, test-szellem-lélek „kiegyensúlyozottságot”, harmóniát teremtők, „tudatos teremtők”, és egyéb más magukat ezoterikusnak vagy exoterikusnak valló tudós emberek leginkább súlyos pénzekért árulják a képességeiket, és a különféle értelmezéseiket a szellemi és lelki tudásra vonatkozóan, de akár csak a testi életvitellel és viselkedéssel kapcsolatban is. Sokan közülük pedig a tárgyi tudós emberekkel egyetemben a teljes igazságra vonatkozólag is, már nem is csak kész elképzelésekkel, hanem már tökéletes ismeretekkel, azaz „kétségbevonhatatlanul” helyes és teljes tudással is rendelkeznek, amit persze szintén jó pénzért árulnak a többi embernek. Ahelyett azonban, hogy a jelen természet tudósaival karöltve valóban feltárnák, maguk is csak egyre inkább csak elhomályosítani, elködösíteni igyekeznek a valóságos lényeget a tulajdon és érdekcsoporti hasznuk előtérbe helyezése érdekében. Ezek a valójában pénzsóvár, anyagimádó, önimádó, önző és képmutató emberek ahelyett tehát, hogy minden embert a valóságos Isten-tudat mivoltukra, és révén egyenesen az egyetlen Igaz Istenhez és Fiához vezetnének, éspedig teljesen ingyen, egyre inkább csak eltávolítják, de legalábbis távol tartják őket Tőlük, és így az igaz és teljes ismeretüktől is, miközben még nem is csak anyagilag fejik meg az áldozataikat, hanem még szellemileg is nyomorékokká, bénákká, de legalábbis e legfontosabb vonatkozásokban is „csóró szegényekké”, füldugós süketekké, és szemellenzős vakokká teszik őket. Már valamivel több mint kétezer éve is az ilyen emberek miatt kellett a Valóságos Istennek, mint az Isteni Önmaga leghitelesebb személyes képviselőjének, Krisztus Jézusnak a képében „alászállnia”, hogy az adott korban és körülmények között, közérthető nyelven szóban, azaz itt használatos szavakkal is megismertesse velünk a Magáról és az Ő szellemi-lelki valóságáról szóló teljes igazságot. Isten Jézusban leszállt tehát közénk, és emberré lett, hogy ezúttal e módon keltsen újra életre bennünket, az Isten-tudat (az Isten szemében halottnak bizonyult isteni lélek, avagy „élő lélek”) mivoltunkat, mégpedig amellett, hogy továbbra is meghagyta a szabad választásunk lehetőségét.
Igen nagyon sajnálatos tehát, hogy még a mai korban is szinte mindenki csakis a saját hasznát keresi, és nem pedig egyedül már csak a valóságos Krisztus Jézusét, vagyis a Szellem és Lélek abszolút Egységét jelentő „Isten” hasonlatosságára fel- és előállított (megteremtett) szellemi (isteni) lélek mivoltunkat Jézus korában egyben már megváltani is jött Istenét. Még ma is ugyanis majd mindenki csak a maga szilárd testi, újabban meg energiatesti erejében és egyéb képességeiben, különösen a szintén csak tárgyi eredetűnek tartott, szellemi képességnek csak nevezett eszében, vagy másik emberekében bízik, és nem pedig már csak Istenben és Fiában bízva valóságos lélekként szolgál Istennek, és Istent követően pedig a lélektársainak is. Aki pedig valamit is tud az isteni lélekről, a lelki életről, a lelki valóságról, és azok Teremtőjéről, Istenről, az a tudásával, valamint azzal együtt, vagy nélküle, de szintén egyenesen az Istentől, vagy a nem is Őtőle kapott képességével is, a hozzá hasonló képességű és tudású emberrel is versengve máris igyekszik ezekből magának (és esetleg még szűkebb „családjának”) minél nagyobb anyagi hasznot húzni, azaz minél nagyobb ismertséget, hírnevet, hatalmat, gazdagságot, kényelmet és biztonságot teremteni. Ezekről az emberekről azonban igen könnyen megfigyelhető, hogy ők ugyan folyton azt hangoztatják, hogy teljesen önzetlenül segítenek az embertársaikon, de mivel a szolgálataikat nem pusztán csak, és nem is igaz szeretetből, hanem jóval inkább pénzbeli ellenszolgáltatás fejében végzik, valójában ők is mindig is csak a többi ember rovására, a többi ember kárára élnek jobb, vagy igen jó anyagi színvonalon, ahogyan azt a „világ kalmárjai”, a pénzzel kereskedők, illetve az árucikkekkel kereskedők is teszik. Nem véletlenül fontos tehát ezekre az emberekre felfigyelni, és figyelmeztetni a többi embert, hogy nehogy véletlenül is bedőljenek a hamisságuknak illetve hazugságaiknak, amiket isteni igazságokat felhasználván hozzá adnak el isteni igazságokként. Pontosan ugyanis ők azok az önjelölt „(szak-)emberek”, akiktől már valóban „ódzkódnia” (már végleg is eloldódnia) kellene az Igaz Istenben még őszintén hívő embernek, ha igazán el akar jutni, igazán vissza akar kerülni a lelki életbe, Isten örök lelki valóságába, ahonnét kiindult.
Ha tehát mi lelkek vissza akarunk kerülni az eredetünk igaz valóságába, az igazi „anyánk méhébe” akkor legelőször is egy új „hiszekeggyet” kell magunknak megfogalmaznunk, és meg is tanulnunk, melynek az előbbi csaló és hamis emberek miatt valahogyan így kellene kezdődnie:
Soha ne higgyünk, és még csak ne is bízzunk a magukat pénzért kellető, és így már ordítóan is hamis vallásokban, hitszervezetekben, szellemi, lelki, „spirituális” vezetőkben, jósokban, jövendőmondókban, kártyavetőkben, halottidézőkben, médiumokban, mágusokban, táltosokban, boszorkányokban, lélek- és szellemgyógyítókban, auralátókban, csakra reparáló, csakra kerekeket tuningoló mesterekben, tudós asztrológusokban, és hasonló más tudós (pl. angyal-tudós, felemelkedett mesterek tudósa, „spiritualitás” tudósa „spirituális tanító”) emberekben, akik is tehát mind komoly, és igen komoly pénzekért szolgáltatják a tudásukat illetve képességeiket az embertársaiknak, mint ezt a mai korban az embereket a Legfontosabbat, a Valóságos Lényeget illetően szintén csak félrevezető tárgyi tudós emberek is teszik. A még ha csak kicsiben is, de pénzért, pénzadományért üzletelőkkel is tehát semmiképpen ne kezdjünk, ha a valós teljes igazságot valóban szeretnénk tudni (ismerni), hanem egyenesen forduljunk a Valóságos Istenhez és Fiához ezért is! Náluknál hitelesebb tanítókra úgysem találhatunk a teljes ismeretük vonatkozásában sem.
Inkább higgyünk tehát a Valóságos Istenben, az Igaz Istenben, és az Ő Fiában, valamint Istennek tiszta lelkeit egyetlen egységbe magába összefoglaló Lelkében, a Szent Lélek Istenben, Isten Ővele egy legtisztább értelméből való értelmes, és ezért „Szellem-i” Tudatában Istennek, vagyis végül is Isten Ővele abszolút egységet képező, Őt a szintén teljes magával szellemi minőségileg megnyilvánító Tudatában, mely szintén makulátlan tisztaságú Lélek a mi vétkeink illetve hibáink megbocsátását, az Övéhez hasonló szellemi „testben” való „feltámadást”, vagyis örök életre kelést az Atya-Istennel és Vele is tökéletes egységben levő, és ezért itt „Jézus” nevet kapott fiának, annak maga részéről (is) önként való feláldozása révén kieszközölte az Atya-Istennél, a legfelsőbb teremtő Hatalomnál.
Higgyük továbbá, hogy ez a Jézus a Krisztus által „Vigasztalónak” is nevezett Szent Lélek, az Igazságnak Lelke, el is fog értünk, gyermekeiért, fiaiért jönni, az isteni értelme által meg fog bennünket a vétkeinktől és hibáinktól tisztítani, el fog bennünket vezetni Isten teljes igazságára, és hogy ezáltal meg is fog bennünket szabadítani, azaz vissza fog minket is vinni az eredetünk igaz valóságába, a lelki életbe, az örök életbe.
Ezt az előbbi új „hiszekeggyet” minden Istent és Fiát komolyan kereső embernek leginkább tehát azért kellene sürgősen megtanulnia, mert most a földi és kozmikus értelem emberei (az „univerzum” isten nyakas hívei) megpróbálják meggyengíteni az emberek valóságos szellemi előrehaladását, a valóságos szellem és lélek mivoltuknak eddigi fejlődése béli eredményeit, vagyis arra törekszenek, hogy a szellemi lelki társaikat magukkal együtt továbbra itt tartsák a tárgyi valóság egészében, mert ez az ő hamis istenüknek, a világ jelenlegi fejedelmének az érdeke, és ez van nekik is a hasznukra és előnyükre. Továbbra is hatalmaskodhatnak ugyanis a szelleminek csak nevezett tárgyi tudásukkal és képességeikkel a náluk fejletlenebb lelkek fölött, és ráadásul ebből még anyagi hasznot is húzhatnak, ahelyett tehát, hogy az igaz Jézus példájára valóságos alázattal és ingyen segítenék őket a szellemi lelki fejlődésükben, hogy végre már ők is végleg megszabadulhassanak a „kettős bilincsüktől” (a fizikai testük egész rendszerének, és az egész tárgyi valóságnak, az „univerzumnak” képletes fogságából).
Kár azonban ezekért a hitető lelkekért is, mert Isten kegyelme természetesen őrájuk nézve is érvényes, amit is így, az előbbiek szerint, sajnos az Igaz Istennel egyetemben ők is, mint az istentelenek, csak elvetnek, elutasítanak maguktól, gondolván, hogy jó lesz nekik az Igaz Istené helyett a maguk „energia-mennyországa”, az „univerzum” mennyország a kézzelfogható arany utcácskáival, és ezüst, meg arany palotáival, ahová ők az energiatestükben már el is, és be is jutottak jelen testben élvén is a „szeretetenergiájuknak” (a tettetett szeretetüknek) kivétel nélkül mindenkinek önzetlenül osztogatása eredményeképpen. A baj tehát az ezekkel az emberekkel, hogy ők még mindig csak „tudósok” (tárgyi értelemmel okoskodók), és nem pedig egyenesen az Igaz Istentől és Fiától „tudók”, amit is ők hamisan mondanak a szájukkal, hogy a tudásuk hitelesnek tűnjön az általuk megtévesztett embertársaik szemében. Akadnak azonban közöttük olyan szellemi tudósok is, akik nem tudatosan végzik a megtévesztő munkájukat, és ezért ők a többinél nagyobb reménnyel lehetnek afelől, hogy a valóságos Isten végül mégiscsak meg fog kegyelmezni nekik is. Ehhez azonban először is a nekünk az Isten kegyelmét és irgalmát is megtestesítő igaz Krisztushoz kellene fordulniuk, és bocsánatot kérve érte meg kellene bánniuk a „más istennek” munkálkodásukat, az addigi „idegen istennek” szolgálatukat. Másképpen ugyanis ők sem lehetnek valós szellemit tudó emberek, vagyis élő lelkei a Valóságos Istennek, akik Őt és Fiát Őtőlük ismerik teljesen is.
