A közvetlenül a Tiszta Szellemi Tudatosságtól (Magától Istentől) való tiszta szellemi tudatosság az elsődleges létező, és nem pedig az anyag, és az anyagi tudatosság, és így eredetileg, nekünk, szellemi tudatosságoknak hatalmunk, vagyis erőfölényünk van a jelenleg (is) tapasztalt anyagi valóság felett, amit részlegesen a magunkra öltött anyagi test agyán keresztül is lehet érvényesítenünk.

A mai világban sokan mondják magukat „spirituális utat” járóknak, sokan pedig „vallásosaknak”, viszont ezen emberekből csak igen kevesen változnak meg jó irányban, vagyis a legnagyobb többség semmit nem változik. Ők éppen olyanok maradnak mind amilyenek tíz éve, vagy éppen csak néhány éve voltak.

A szellemi lélek, közvetlenül a Szellem (azaz Isten) Ővele egy anyagtalan „Fényéből” (Világosságából) való, szintén szellemi minőségű „fény” is, ami „szellemi” (avagy isteni) lélek ezért szintén nevezhető „világosságnak” is. Ezért Istennel kapcsolatban a jelen világ, a látható világ világosságainak is nevezhetők vagyunk.

A testtudat és testi én fejlődésének mostanra olyan fokára jutottunk el, ahonnét már nincsen tovább. Ez a fok ugyanis már az összes testtudatosságot is elpusztítani képes, és ezért a bekövetkező teljes összeomlásával és szétbomlásával egy újabb testtudat evolúciót fog eredményezni.

Amit itt a hamis ego „legyőzésének” nevezünk, az lényegében az Igazságnak, azaz Istennek teljesen fel- és megismerése az ego nélküli önazonosságunkban, vagyis amikor már magunk is csak a magunkban megtalált Igazság szerint, és nem pedig a hamis egónk szerint, azaz Isten helyett vele azonosultan élünk. Ilyenkor vagyunk,

A jelen emberi korszakban itt élő szellemi tudatosságok jelentős részének összeomlása egyben az újjászületése lesz azoknak a szellemi tudatosságoknak, akik végérvénnyel az igaz szeretet egységét, és szintén örök világát választják a megosztottságnak és elkülönültségnek mulandó világa helyett. A jelen időkben már elkezdődött a nagy felfordulás,

Maga, vagyis önmagában az Isteni Valóság, avagy Igazság minden emberi lénynek is legmélyebb, avagy legmagasabb lényege. (Ez abból adódik, hogy Isten egyszerre végtelenül hatalmas, és végtelenül parányi is.) Ha ezt az egyetlen Igazságot teljesen megismerjük magunkban, akkor „Az” teljesen szabaddá fog tenni bennünket, vagyis olyanná, mint amilyen Ő.

Itt a Földön emberi testben ideiglenesen élve nem a minél magasabb anyagi életszínvonalat, az itt értékesnek tartott anyagiakban „bővelkedést”, anyagiaknak felhalmozását kellene „elérnünk”, hanem a hamis egóval azonosulásból a Magával Istennel való egység állapotába kellene visszakerülnünk,

Az ember eredetileg Istentől, és közvetlenül  Istenből való tudatos szellemi lélek, aki ezért másképpen érez, és másképpen kommunikál is, mint egy földi emberi, vagyis egy anyagi tudatos anyagi elme, aki és ami ezeket testileg teszi, és így nem is csak a szavai, hanem a gondolatai is zajosak.

A nem az anyagi lélekkel, hanem a valóságos lélekkel, az örök fennállású szellemi lélekkel való „lelki gyakorlat” az Isten irányította lelkileg cselekvés az Isten nélküli anyagi cselekedetek helyett is. Valójában tehát az igaz életünket, a Magáéval Istenével teljesen egyező örök életünket,